Méhecske

Apró lépéseim következő feladatához egy méhecskét néztem ki magamnak, amely már egy felkérésre is készült. A felkérés egy babaforgó elkészítésére vonatkozott, mely elvállalása egyszerre volt félelmetes és megtisztelő érzés. Félelmetes, mert teljes mértékig amatőr kezdőként rettegtem attól hogy nem tudok elfogadható figurákat készíteni. Megtisztelő azért, mert nagyon jól esett a bizalom, amely azt sugallta, hogy azért van akinek tetszik a munkám.

Nem volt bonyolult, mégis nagyon cuki lett a végeredmény. Kicsit eltértem a mintától, méhecském 1-2 sorral hosszabb lett, illetve túl kicsinek ítéltem a szárnyait, ezért azokat is nagyobbra készítettem.

A végeredménnyel nagyon elégedett voltam, mégis hiányérzetem volt. Sokat gondolkoztam, hogy mi zavarhat ennyire. Végül rájöttem. Hát nincs neki fullánkja! A megoldás szinte azonnal megfogalmazódott bennem. 3 láncszemből és kúszószemekből álló kis fullánkkal láttam el a zümit. Rettentően büszke voltam arra, hogy a megoldás milyen gyorsan pattant ki a fejemből, ráadásul mindenféle segítség nélkül. Igazi horgolónak éreztem magam.

Öntömjénezésem kissé alábbhagyott, mikor egy következő projektnél ugyanezt a megoldást láttam egy állatka farkának megoldására. Szóval mégsem vagyok annyira utánozhatatlanul szuper horgozseni. De sebaj, attól még a méhecském klassz lett!

Remélem, a születendő picur sok örömet talál majd a felette zümmögő horgolmányban!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.